2018-01-15

Girl, Interrupted


Susanna Kaysen neve itthon pár angol nyelven olvasón kívül nem mond sokat. Viszont James Mangold, Winona Ryder és Angelina Jolie már igen. 1999-ben nekik köszönhetően ismerték meg világ szerte Susanna Kaysen nevét és életrajzi ihletésű könyvét, a Girl, Interrupted-et. De legyünk pontosabbak: Winona Ryder tette ismertebbé a könyvet, ugyanis annak elolvasása után ő volt az, aki producerként akarta megfilmesíteni Kaysen könyvét, de amikor kiderült, hogy Douglas Wick (Egy gésa emlékiratai, Bűvület, A nagy Gatsby producere) már megvette a filmes jogokat, csatlakozott hozzá. Ryder a projekthez még megnyerte James Mangold rendezőt, akit a hasonló témával (mentális betegség) foglalkozó Heavy-je miatt legmegfelelőbb embernek érzett a készülő filmhez. Itthon sajnos elég szerencsétlenül megválasztott címen, Észvesztőkként futott a film, de így is viszonylag széles körben lett ismert, Angelina Jolie legjobb alakításai közt emlegetik sok filmes fórumon, adott évben pedig Oscart is kapott a filmben nyújtott alakításáért. De ezek ellenére az adaptáció alapját adó könyv nem jutott el hazánkba. 

A hasonló témájú regények és témákat elnézve az itthoni megjelenések között azt mondom, Kaysen könyvét a 90-es évek végén (Kaysen 1993-ban adta ki, 1999-ben pedig bemutatták a filmadaptációt) kellett volna kiadni, vagy a 2000-es évek elején, amikor Kaysennel egy generációba tartozó Elizabeth Wurtzel Prozac-országa is megjelent az Európa kiadó gondozásában. Sajnos nem sok olyan magyar nyelvű cikket találtam az interneten, ami egyáltalán foglalkozik a Girl, Interrupteddal (ami volt, azok is blogbejegyzések, amelyek hiányolják az írónő könyvét a magyar piacról, ezen felül pedig egy színházi feldolgozást Lánykitépve címen), ezért csak spekulációkba tudok bocsátkozni afelől, hogy miért nem került lefordításra a könyv. A kérdés megvizsgálásához érdemes górcső alá venni magát a szöveget is.

Susanna Kaysen
Kaysen eddig összesen 4 regényt írt: első műve az Asa, as I Know Him 1987-ben jelent meg, majd ezt követően a Far Afield 1990-ben. Utóbbi írása közben felidézte magában a Belmont (Massachusetts, USA) McLean kórházban eltöltött két évét (fun fact: Slyvia Plath-ot, Az üvegbura szerzőjét is itt kezelték), majd a visszaemlékezés hatására ügyvédje segítségével kikérte kartonját az intézetből. Az emlékeket és papírokat összerendezte, majd Jan Vermeer van Delft festménye után (Girl Interrupted at Her Music) Girl, Interruptednak nevezte el a kész szöveget.

A film plakátja
A történet az orvosnál kezdődik: a 18 éves Susanna gyógyszer túladagolással próbált véget vetni életének, de nem járt sikerrel. Épp az orvosnál ül és az esetről beszélgetnek, amikor hirtelen Susannát beutalják a McLeanbe, és mire észbe kapna, már a zártosztályon ül - legalábbis ő így érzékeli, az események a valóságban ennél sokkal lassabban történtek. De innentől Susanna életének ezen szakasza nem a lineáris narratív szerint mesélődik el. Kaysen anekdottákból és leírásokból tárja fel előttünk az elmegyógyintézet lakóinak és rendszerének képét. A rövid részeket néha saját kartonjából származó zárók és egyéb orvosi papírok szakítják meg, mint egyfajta önreflexió vagy kordokumentum, ezzel hitelesebbé téve a McLean világát. A hasonló témájú regényektől, mint például a Száll a kakukk a fészkéről vagy Az üvegburától eltérően Kaysen nem a lehangoltság, a reménytelenség vagy folyamatos harcok helyeként mutatja be a zártosztályt.

A McLean egy abszurd közösség. Valahol komikus is a hashajtó-függő és csirkén élő Daisy, Alice tudatlansága, vagy épp a két Lisa folyamatos egymáshoz való hasonlítgatása. Persze mindegyik lány karaktere mögött rejlik egy olyan élettörténet, de a folyton jelenlévő irónikus hang nem engedi a sötétebb érzések teljes felszínre törését. Ez kettős megoldás is lehet Kaysen részéről: egyrészt, visszatekintve 18 éves énjére - logikusan - teljesen más szemszögből tekint magára és betegtársaira, felnőttként és az évek távlatából képes régi problémáin nevetni vagy ironizálni. Másik oldalról lehet a téma tényleges súlyosságának élét gyengíti, ezzel könnyebbé téve saját magának és olvasói számára is a könyvben leírtakat.
Az ironikus hang mellett jelen van egy racionális is, amivel az írónő - a Boston Globe kritikáját idézve - "az őrület és az intuíció közötti öntudatosság széles skáláját ragadja meg". A legtöbb esetben Susanna kilép a hétköznapi tapasztalás világából (értem ez alatt saját gondolatait, kitöréseit vagy bármelyik másik lány drasztikusnak tűnő cselekedeteit), és a rendelkezésére álló tudományos (főleg pszichológiai) ismeretek alapján vizsgálja magát és próbál válaszokat keresni. Az egyik legerősebb fejezet a borderline személyiségzavar (Susannánál ezt állapították meg a McLeanben) definíciójának leírása, majd az ennek mentén történő önvizsgálat: Tényleg borderline-os vagyok? Ez és az a tünet végül is stimmel, de emez és amaz már közel sem... Most tényleg eggyé kell válnom ezzel a fogalommal, a magam részévé kell tennem? Fontos kérdések, amelyekre nem is könnyű válaszolni (Kaysennek nem is célja), de kulcs pillanat egy olyan gondokkal küzdő lánynak, mint Susanna.

Angelina Jolie (Lisa) és Winona Ryder (Susanna)
Összességében nem átlagos könyv a Girl, Interrupted. Nincs tényleges cselekménye, tényleg inkább egy memoár, ami nem csak lenyomata egy korszaknak, hanem Kaysen esetében egy privát életszakasz feltárása. Az utóbbi nagyon is jellemző az írónőre, ha megnézzük például a 2014-ben megjelent, gyerekkori élményeket összegző Cambridge-jét vagy a Camera My Mother Gave Me-t (2002). És magamban arra jutottam, ez lehet talán az az ok, amiért itthon nem biztos, hogy sokakat érdekelne a Girl, Interrupted: nagyon személyes mű, ami az elmegyógyintézet világából és a borderline szindrómából keveset mutat, tényleg csak Kaysen személyes élményeit. Lehet, ha kapna az írónő egy életrajzi filmet, vagy valaki remake-t készítene a '99-es filmből, megnőne az érdeklődés a könyv iránt, de érzem, több lenne az elégedetlen olvasó, mint az elégedett, és nem azért, mert Kaysen nem jó író vagy vacak a könyve. Nem olyan erős, mint mondjuk Sylvia Plath Üvegburája, nem olyan elemezhető, mint a Száll a kakukk a fészkére, de sajátos hanggal rendelkezik, ami már kiemeli a hasonló regények tömegéből. És szövegként is pont emiatt izgalmas: hogyan lehet áthozni magyar nyelvre az írónő ironizáló, de őszinte hangját.

Ebből a regényből tanultam:
engross - leköti (a figyelmét)
adjacent room - szomszédos szoba
APB: all-points bulletin - fontos közlemények, azaz egy olyan üzenet, amely eltűnt, veszélyes, körözött vagy egyéb, a hatóságok kiemelt figyelmébe kerülő személyről szól
to have scorn for - megvetéssel van valaki iránt vagy egyszerűen megveti
laxative - hashajtó
viscosity - viszkozitás, belső súrlódás