Susanna Kaysen neve itthon pár angol nyelven olvasón kívül nem mond sokat. Viszont James Mangold, Winona Ryder és Angelina Jolie már igen. 1999-ben nekik köszönhetően ismerték meg világ szerte Susanna Kaysen nevét és életrajzi ihletésű könyvét, a Girl, Interrupted-et. De legyünk pontosabbak: Winona Ryder tette ismertebbé a könyvet, ugyanis annak elolvasása után ő volt az, aki producerként akarta megfilmesíteni Kaysen könyvét, de amikor kiderült, hogy Douglas Wick (Egy gésa emlékiratai, Bűvület, A nagy Gatsby producere) már megvette a filmes jogokat, csatlakozott hozzá. Ryder a projekthez még megnyerte James Mangold rendezőt, akit a hasonló témával (mentális betegség) foglalkozó Heavy-je miatt legmegfelelőbb embernek érzett a készülő filmhez. Itthon sajnos elég szerencsétlenül megválasztott címen, Észvesztőkként futott a film, de így is viszonylag széles körben lett ismert, Angelina Jolie legjobb alakításai közt emlegetik sok filmes fórumon, adott évben pedig Oscart is kapott a filmben nyújtott alakításáért. De ezek ellenére az adaptáció alapját adó könyv nem jutott el hazánkba.
A hasonló témájú regények és témákat elnézve az itthoni megjelenések között azt mondom, Kaysen könyvét a 90-es évek végén (Kaysen 1993-ban adta ki, 1999-ben pedig bemutatták a filmadaptációt) kellett volna kiadni, vagy a 2000-es évek elején, amikor Kaysennel egy generációba tartozó Elizabeth Wurtzel Prozac-országa is megjelent az Európa kiadó gondozásában. Sajnos nem sok olyan magyar nyelvű cikket találtam az interneten, ami egyáltalán foglalkozik a Girl, Interrupteddal (ami volt, azok is blogbejegyzések, amelyek hiányolják az írónő könyvét a magyar piacról, ezen felül pedig egy színházi feldolgozást Lánykitépve címen), ezért csak spekulációkba tudok bocsátkozni afelől, hogy miért nem került lefordításra a könyv. A kérdés megvizsgálásához érdemes górcső alá venni magát a szöveget is.
 |
| Susanna Kaysen |
Kaysen eddig összesen 4 regényt írt: első műve az Asa, as I Know Him 1987-ben jelent meg, majd ezt követően a Far Afield 1990-ben. Utóbbi írása közben felidézte magában a Belmont (Massachusetts, USA) McLean kórházban eltöltött két évét (fun fact: Slyvia Plath-ot, Az üvegbura szerzőjét is itt kezelték), majd a visszaemlékezés hatására ügyvédje segítségével kikérte kartonját az intézetből. Az emlékeket és papírokat összerendezte, majd Jan Vermeer van Delft festménye után (Girl Interrupted at Her Music) Girl, Interruptednak nevezte el a kész szöveget.
 |
| A film plakátja |
A történet az orvosnál kezdődik: a 18 éves Susanna gyógyszer túladagolással próbált véget vetni életének, de nem járt sikerrel. Épp az orvosnál ül és az esetről beszélgetnek, amikor hirtelen Susannát beutalják a McLeanbe, és mire észbe kapna, már a zártosztályon ül - legalábbis ő így érzékeli, az események a valóságban ennél sokkal lassabban történtek. De innentől Susanna életének ezen szakasza nem a lineáris narratív szerint mesélődik el. Kaysen anekdottákból és leírásokból tárja fel előttünk az elmegyógyintézet lakóinak és rendszerének képét. A rövid részeket néha saját kartonjából származó zárók és egyéb orvosi papírok szakítják meg, mint egyfajta önreflexió vagy kordokumentum, ezzel hitelesebbé téve a McLean világát. A hasonló témájú regényektől, mint például a Száll a kakukk a fészkéről vagy Az üvegburától eltérően Kaysen nem a lehangoltság, a reménytelenség vagy folyamatos harcok helyeként mutatja be a zártosztályt.
A McLean egy abszurd közösség. Valahol komikus is a hashajtó-függő és csirkén élő Daisy, Alice tudatlansága, vagy épp a két Lisa folyamatos egymáshoz való hasonlítgatása. Persze mindegyik lány karaktere mögött rejlik egy olyan élettörténet, de a folyton jelenlévő irónikus hang nem engedi a sötétebb érzések teljes felszínre törését. Ez kettős megoldás is lehet Kaysen részéről: egyrészt, visszatekintve 18 éves énjére - logikusan - teljesen más szemszögből tekint magára és betegtársaira, felnőttként és az évek távlatából képes régi problémáin nevetni vagy ironizálni. Másik oldalról lehet a téma tényleges súlyosságának élét gyengíti, ezzel könnyebbé téve saját magának és olvasói számára is a könyvben leírtakat.
Az ironikus hang mellett jelen van egy racionális is, amivel az írónő - a Boston Globe kritikáját idézve - "az őrület és az intuíció közötti öntudatosság széles skáláját ragadja meg". A legtöbb esetben Susanna kilép a hétköznapi tapasztalás világából (értem ez alatt saját gondolatait, kitöréseit vagy bármelyik másik lány drasztikusnak tűnő cselekedeteit), és a rendelkezésére álló tudományos (főleg pszichológiai) ismeretek alapján vizsgálja magát és próbál válaszokat keresni. Az egyik legerősebb fejezet a borderline személyiségzavar (Susannánál ezt állapították meg a McLeanben) definíciójának leírása, majd az ennek mentén történő önvizsgálat: Tényleg borderline-os vagyok? Ez és az a tünet végül is stimmel, de emez és amaz már közel sem... Most tényleg eggyé kell válnom ezzel a fogalommal, a magam részévé kell tennem? Fontos kérdések, amelyekre nem is könnyű válaszolni (Kaysennek nem is célja), de kulcs pillanat egy olyan gondokkal küzdő lánynak, mint Susanna.
 |
| Angelina Jolie (Lisa) és Winona Ryder (Susanna) |
Összességében nem átlagos könyv a Girl, Interrupted. Nincs tényleges cselekménye, tényleg inkább egy memoár, ami nem csak lenyomata egy korszaknak, hanem Kaysen esetében egy privát életszakasz feltárása. Az utóbbi nagyon is jellemző az írónőre, ha megnézzük például a 2014-ben megjelent, gyerekkori élményeket összegző Cambridge-jét vagy a Camera My Mother Gave Me-t (2002). És magamban arra jutottam, ez lehet talán az az ok, amiért itthon nem biztos, hogy sokakat érdekelne a Girl, Interrupted: nagyon személyes mű, ami az elmegyógyintézet világából és a borderline szindrómából keveset mutat, tényleg csak Kaysen személyes élményeit. Lehet, ha kapna az írónő egy életrajzi filmet, vagy valaki remake-t készítene a '99-es filmből, megnőne az érdeklődés a könyv iránt, de érzem, több lenne az elégedetlen olvasó, mint az elégedett, és nem azért, mert Kaysen nem jó író vagy vacak a könyve. Nem olyan erős, mint mondjuk Sylvia Plath Üvegburája, nem olyan elemezhető, mint a Száll a kakukk a fészkére, de sajátos hanggal rendelkezik, ami már kiemeli a hasonló regények tömegéből. És szövegként is pont emiatt izgalmas: hogyan lehet áthozni magyar nyelvre az írónő ironizáló, de őszinte hangját.
Ebből a regényből tanultam:
engross - leköti (a figyelmét)
adjacent room - szomszédos szoba
APB: all-points bulletin - fontos közlemények, azaz egy olyan üzenet, amely eltűnt, veszélyes, körözött vagy egyéb, a hatóságok kiemelt figyelmébe kerülő személyről szól
to have scorn for - megvetéssel van valaki iránt vagy egyszerűen megveti
laxative - hashajtó
viscosity - viszkozitás, belső súrlódás
